Orosz kémeket vettek őrizetbe Mikolajivben, miközben Ukrajna reagált az Amnesty International vádjaira
Az ukrán állambiztonsági szolgálat (SZBU) őrizetbe vett két férfit Mikolajivben, akiket azzal vádolnak. hogy az orosz hírszerzés ügynökei. Feladatuk célpontok beazonosítása, kijelölése volt, melyekre aztán rakétacsapásokat mértek az orosz erők a városban. Az ügynökök információkat gyűjtöttek, majd továbbítottak az ellenség felé hajógyári és egyéb infrastrukturális létesítményekről, üzemanyagraktárakról, az ukrán fegyveres erők csapatainak mozgásáról, felszereltségéről – közölte az SZBU egy a Telegramon közzétett posztban.
Moszkva ügynökei igen hatékonyan dolgoztak: információiknak köszönhetően számtalan hajóépítő vállalkozás, üzemanyagraktár kerülhetett az oroszok célkeresztjébe. Közülük számos megrongálódott, illetve egyeseket teljesen leromboltak.
A Fekete-tenger közelében fekvő, stratégiai fontosságú városban egész hétvégére kijárási tilalmat rendeltek el a helyi hatóságok, hogy felgöngyölíthessék az ellenséggel együttműködő ügynökök hálózatát.
Ukrajna reagált az Amnesty International riportjában megfogalmazott vádakra
A nemzetközi szervezet három nappal ezelőtt részletes jelentést tett közzé, melyben azt állította, Kijev a civilek életét veszélyezteti azzal, hogy lakóövezetekben, köztük iskolákban és kórházakban működtet fegyverrendszereket. Közlésük szerint az a taktika, mely alapján polgári objektumokat katonai célokra használnak, sértik a nemzetközi humanitárius jogot. A létesítményeket ért orosz csapások civilek halálát okozták és polgári infrastruktúrát semmisítettek meg.
Az Amnesty International közölte, a vizsgálatok során a kutatók bizonyítékokat találtak arra, hogy az ukrán erők lakott területről indítottak csapásokat. Mintegy 19 városban és faluban építettek katonai bázist, pedig a legtöbb ilyen lakott terület kilométerekre volt a frontvonalaktól. Ráadásul az ukrán hadsereg a szükséges óvintézkedéseket sem tette meg, például a civilek evakuálása terén.
Nem sokkal a jelentés közzétételét követően az Amnesty International ukrajnai részlegének vezetője, Okszana Pokalcsuk lemondásra kényszerült.
Ukrán illetékesek közlése szerint a jelentésben megfogalmazott állítások egy része bizonyos értelemben igaz. Néhány helyen a frontvonalak közelében az ukrán erők építettek ki bázisokat lakott területeken és használtak többek között iskolákat is. De tisztában kell lenni azzal is, hogy a hadsereg célja, hogy megvédje ezeket a területeket az oroszokkal szemben. Megakadályozni, hogy elfoglalják azokat. Így az ukrán hadvezetésnek bizonyos esetekben nincs más választási lehetősége, mint hogy beássák magukat ezekben a városokban, falvakban – derül ki a France24.com helyszíni tudósításából. A tudósító beszámolt arról is, az ukrán katonák életének lehetőség szerinti megóvása az első számú prioritás ma a hadban álló országban. A katonáknak valahol élniük kell, lakniuk kell – erre szolgálnak a frontvonalak közelében fekvő települések iskolái és polgári otthonai is többek között. Több, a nemzetközi jogban otthonosan mozgó tudós, szakértő is alátámasztotta időközben, hogy a katonai szükségszerűség indokolhatja ezeket az intézkedéseket - olvasható a france24 oldalán.
Kép: Human Rights Watch