Kósa Lajosnak meggyűlt a baja az új típusú vagyonnyilatkozattal.
Bár a feladat egyértelműnek tűnt, Kósa Lajosnak láthatóan gondot okozott az új nyilatkozatra való átszokás, ez azonban nem gátolta meg abban, hogy hibásan ikszekje be az első kérdést. - írja a K-Monitor
Korábban a kormánypárti sajtó a korrupció melegágyának nevezte azt az Eurőpai Parlamentben használt vagyonnyilatkozati rendszert, amelyet a kormányoldal idén nyáron bevezetett. A szisztémát évek óta bírálják a valódi tartalom, ellenőrzés és büntetés hiánya miatt. Az új rendszer most kitörölte a vagyonszemlét a vagyonnyilatkozatból, és egy erősen csökkentett tartalmú érdekeltségi nyilatkozatot vezetett be. Pénteken a politikusok már ebben az új rendszerben tettek nyilatkozatot, aminek így sok értelme nincs.
Az új formátum csak a képviselőkre, kormánytagokra és az alkotmányos intézmények vezetőire vonatkozik, a polgármesterekre és képviselőkre nem. Ez a józan ész mellett a korrupcióellenesség kockázati elvének is ellentmond.
Mi változott?
- Évi nyilatkozattétel helyett csak akkor kell nyilatkozni, ha a képviselő szükségesnek tartja,
- Eltűnnek szem elől a rokonok: a vagyoneltüntető műveletek ezek után annyira sem lesznek kellemetlenek, mint eddig: az egy háztartásban élőknek többé nem kell nyilatkozniuk
- Vagyon- helyett jövedelemsáv-nyilatkozatot kell csak tenni
- A képviselők saját mérlegelésük alapján vallhatják be céges érdekeltségeiket, ha úgy gondolják, ez befolyással van a munkájukra,
- Egyéb pénzügyi érdekeltségek (pl. eladósodás) esetén is önkéntes a bevallás,
- Továbbra is kézzel kitöltött, gépileg nem feldolgozható nyilatkozatokat kell leadni,
- A szakmai kritikák ellenére továbbra sem lesz valódi, független, szakmai alapú ellenőrzés állami nyilvántartások felhasználásával: a laikus parlamenti bizottságban képviselőtársak folytatják le a vagyonnyilatkozati eljárást, a közvélemény ennek részleteit nem ismerheti meg.
- A hiányosságok, hibák vagy elhallgatások esetén továbbra sincs valódi szankció.
Az ötödik Orbán-kormány minden idők leggazdagabb kormánytagjait vonultatja fel. A bankárok, kaszinótulajdonosok, földbirtokosok, milliárdos vállalkozók gyarapodása irritálhatja a választókat a gazdasági nehézségek és a megélhetési költségek emelkedése közepette.
Az eddigi, rosszul működő magyar rendszer egy szempontból betöltötte feladatát: egyértelművé tette, hogy a legfontosabb pozíciókat betöltő politikusok vagyoni viszonyai, üzleti kapcsolatai közügynek minősülnek, arról a nyilvánosságnak joga van tudni.
Az új rendszer a normarendszer szintjén is változást hozhat: az elmúlt években vezető politikusok sora mondott nyíltan ellent annak, hogy elszámolással tartozna a választóinak vagyoni viszonyairól. A sort Orbán Viktor nyitotta, aki oligarchák magángépén utazott focimeccsre, majd a Parlamentben erősített rá: "jövő héten is" így megy. Szijjártó Péter egy oligarcha yachtján nyaralt családjával, azóta sem tudjuk, milyen konstrukcióban. Mindezt magánügyként kezelte. Az új rendszerre hivatkozva várhatóan a mezei képviselők is bátrabban lépnek fel a be nem vallott vagyonukról tudósító újságírók ellen.
Augusztus 5-ig a képviselők, kormánytagok és más állami szervek vezetői új nyilatkozatot tettek, amelyből jól látszik, hogy a májusban tett régi nyilatkozatukhoz képest mennyire csökkentett betekintést enged a Kocsis Máté-féle új rendszer a politikusok jövedelmi viszonyaiba. Ráadásul várhatóan a legtöbb képviselőnél egy ideig nem is lesz új nyilatkozat, lévén az évenkénti bevallást az önkéntes változáskövetés váltotta fel.
Az új űrlap ránézésre is kisebb kihívást jelent a képviselőknek: harmada a réginek és kitölteni is könnyebb: a legtöbb helyen elég ikszelni a pontos adatok beírása helyett:
A régi nyilatkozat és az új nyilatkozat
Mit tartalmaztak az új nyilatkozatok?
A magyar sajtó a korábbi évek január végi közzétételeivel szemben nem szemlézte a nyilatkozatok éjféli közzétételét augusztus 5-éről 6-ára virradóra, de azt is mondhatjuk: jelentőségének megfelelően foglalkozott az üggyel. A képviselőknél számos esetben a képviselői-kormányzati állás volt az egyetlen, ami feltűnt a nyilatkozatban, ez a megadott ötből a 4. jövedelmi kategóriába esett.
Orbán Viktor esetében is ennyi derült ki a hat oldalas papírból, ezen kívül mindössze annyit vallott be: a Fidesz elnöke, amiért nem jut extrajövedelemhez.
Eltűnt a családi állapot megváltozása, a vagyongyarapodás, ami miatt az elmúlt években érdemes volt böngészni a nyilatkozatokat. A legtöbb bevallott tisztségről egyéb forrásból tudni lehet (kuratóriumi pozíció, kormánytagoknál felügyelőbizottság, cégtulajdon stb.)
Mivel a képviselők legutóbb május végén tettek nyilatkozatot, sok újdonság nem akadt az idei közzétételben. Rogán találmánya 264 millió Ft-ot hoz (havi 22 milliót) - bár az nem világos, hogy a megbízást megelőző három évben teendő nyilatkozatnál hogyan számolt Rogán, és ez a jövőben sem fog igazán kiderülni -. Másról (a képviselői és miniszteri jövedelem mellett) ő sem vallott idén.
Varga Judit hitelügyletei eltűntek, nála annyi újdonság volt, hogy AIRBNB-zésbe fogott, amiből, havi néhány százezres bevétele származik.
Újdonságot a civil szervezeti pozíciók jelentettek: ahol ebből nem származik jövedelem, azt korábban nem vallották be a képviselők. Semjén Zsolt horgász-vadász-lovagrend vonalon volt erős. Megjelent Hollik István Szent István Intézete (Európa Szívében Alapítvány), ami azóta közpénzt is kapott. Ez elmondható Pócs János Jászapáti a Mi Városunk Alapítványáról is: ők a "városi civil alapból" kaptak támogatást a választások előtt. Láng Zsolt a szintén jelentős mennyiségű közpénzt felszívó Rákóczi Szövetség kuratóriumi tagja. Fidesz tagságukat meglepő módon elég kevesen tüntették fel, Répássy Róbert jogász a kivételek közé tartozik.
Szijjártó Péter június óta már kap pénzt a győri egyetem kuratóriumi tagságáért, ahogyan azt az általa alkotott "infografika" szemlélteti:
Bajkai István, az Orbán-család ügyvédje esetében több civil titulus is bekerült a nyilatkozatba. A tulajdonosi részarányok a cégek esetében és a konkrét jövedelmi összegek ugyanakkor innen már nem ismerhetőek meg. Az is kiderült, hogy nem számít a képviselői munkát befolyásoló pénzügyi érdekeltségnek 65 millió Ft aranyrög, vagy 130 millió Ft egyéb követelés (de egyébként 100 millió Ft részvény sem Bánki Eriknél) - ez ugyanis nem került be Bajkai nyilatkozatába, noha májusban még rendelkezett vele.
Bánki Erik cégein keresztül tulajdonolt cégei idén is kimaradtak a nyilatkozatból. Lázár János mindhárom korábban megismert cégét bevallotta, jövedelemről azonban nem adott számot. Bár hivatalos megerősítés vagy ellenőrzés híján ez nem jelenthető ki, csak a korábbi vagyonnyilatkozattal összevetve, a korábban bevallott cégek jobbára megjelentek az új nyilatkozatban is, akkor is, ha egyértelmű közpolitikai relevanciával nem rendelkeztek (ennek megítélése a politikus dolga mostantól).
Pintér Sándor milliárdos értékben kölcsönadott javai már nem szerepelnek a nyilatkozatban, az örökös Belügyminiszter nyilatkozata teljesen üres. A - vélhetően az összeférhetetlenség kijátszására lezajlott - ügyletről talán sosem fogjuk megtudni, pontosan hogy zajlott. Újdonság, hogy Nagy Márton 2022-es minisztersége előtt a New Deal Finance nevű cég és a - később Tiborczhoz kerülő - Diófa Alapkezelő Zrt.felügyelőbizottságát is elnökölte.
Csepreghy Nándor az Áder-féle Kék Bolygó Alapítvány mellett a Fabricius Gábor-féle Republic Groupnak is adott tanácsokat, illetve a tőzsdén is jól keresett, aminek a pontos összegét nem árulta el.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki állammal is nexusba kerülő cégei eladását ígérte, az elmúlt három évre kell nyilatkoznia, ebből pontosan nem rekonstruálható, mely cégek vannak még a nyilatkozattétel pillanatában is a nevén.
Az ellenzéki képviselők is kitöltötték a rövid nyilatkozatot, de más, vagy részletesebb adatokat nem adtak meg.
Tehát ezentúl a képviselők vagyoni viszonyairól, gyarapodásáról innentől nem lesz lehetőségünk képet kapni, ahogy az is kérdés, mikor lesznek új nyilatkozatok.